-A törésmutató

A törésmutató az egy olyan mértékegység nélküli szám, amely megmutatja, hogy a fény hányszor gyorsabban terjed vákumban mint az adott anyagban.

A magas törésmutatójú lencsék optikailag sűrűbbek és ezért vékonyabbak, mint a hagyományos lencsék, de ez nem jelenti azt hogy feltétlenül könnyebbek is. Tehát minél magasabb a törésmutató (aminek a jele: n ) annál vékonyabb a lencse.

Az üveg legmagasabb törésmutatója információim szerint 1.9, míg a műanyag lencse csak 1.71 -es értékkel rendelkezik. Ezek az értékek nem lehetnek határtalanok mert a ’n’ növelésével a lencse anyaga egyre puhább lesz, így optikai célokra alkalmatlan.

- Aszférikus lencsefelszín

Az hagyományos szemüveglencsék első és hátsó felszíne gömbfelszín azaz szférikus. Az aszférikus lencsék elülső felülete gömbtől eltérő, a lencsének a peremzónája ezáltal elvékonyodik. A lencse könnyebb, laposabb alapgörbületű, valamint jóval kisebb súlyú és torzítású, mint szférikus társaiké. Így a szemet nem nagyítja oly mértékben valamint csökkennek a széli torzítások.

- Abbe-szám

Az optikai anyagok jellemző paramétere az Abbe-szám melynek jele ’v’.

Minél nagyobb az anyag törésmutatói között a különbség, annál nagyobb lesz az anyagban a kék és a vörös sugarak eltérítésének a szöge,annál szélesebb a spektrum. Vagyis minél kisebb az egy anyag Abbe -száma, annál jobban bontja a fényt, és minél magasabb az Abbe-száma, annál kevésbé bontja a fényt.

Ha v < 50 akkor flint üvegről, ha v>50 akkor korona üvegről beszélünk.