Az Antireflexiós (csillogás csökkentő) réteg

Két közeg határához érve a fény egy része visszaverődik a felületről.

Ez több problémát okozhat:

- csillogás: a szemüveglencse felületének csillogása jelentős kommunikációs és esztétikai problémát okozhat

- bifokális lencséknél: a választóvonal tükörként viselkedik, a fényt intenzíven visszaveri, a forrasztott bifokális lencséknél az olvasórész jobban csillog, mert magasabb a törésmutatója.

- fokozotabb a probléma: magas dioptriájú konkáv lencséknél

- csökken a kontraszt: a szemüveg lencse felületeiről visszavert fény egy része nem jut a szembe, emiatt a látási viszonyok romlanak. pl.: éjszakai vezetés

- szellemképek: A reflektáló felületek tükörrendszert alkotnak, amely az optikai távolságtörvénynek megfelelően ún. “szellemképeket” hoz létre.Ezeknek észlelése megvilágítás függő.

A fentiekben felsorolt probléma reflexiócsökkentő réteg alkalmazásával nagy mértékben csökkenthető, ehhez a lencse mindkét felületét kezelni kell.

Valószínűleg a legelső AR (másnéven T) réteget Fraunhofer alkotta, polírozott üvegfelületet savkezelt majd utána észrevette, hogy a lemaratott rész kevésbé csillog, bár a fényt ugyanúgy átengedi.

Taylor 1891-ben dolgozta ki az ilyen bevonat vegyi úton való elkészítésének módszerét, amit még napjainkban is alkalmaznak.

Az 1930-as években kezdődött a vékonyrétegek kora, bár a vákumgőzölést már a század elején ismerték, de megfelelő szivattyúk hiánya miatt ezt nem tekintették hasznosítható eljárásnak.

Napjainkban Nyugat-Európában a lencsék 85%-át látják el ilyen bevonattal, Japánban ez az érték 97% ,a negatív csúcsot Anglia és az USA tartja, ahol a lencsék 15 – 20%-át látják el felületkezeléssel.

A tükrözödésmentesítési eljárások az optikai interferencia elvén alapulnak.

Az AR réteg alapanyaga a MgF ( n:1,38 ) ,de a pontos képletet a gyártók titokban tartják. Ezt az anyagot gőzölik a lencse mindkét felületére egy légmentes zárt térben.

A lencse felületére egy vékony réteget visznek fel. Ha erre a tükrözödésmentesítő rétegre fénysugár esik, sugárvisszaverődés jön létre. A réteg és a lencse határán határfelületén a fősugár másodszor is megtörik.A réteg vastagságának akkorának kell lennie mint a hullámhossz negyede.A rétegvastagság és a törésmutató kiszámításával a két sugárvisszaverődés útja úgy alakítható, hogy egy fél hullámhosszal fázis eltoltak legyenek. Ezáltal kölcsönösen kioltják egymást.

Az egyrétegű antireflexiós bevonatok nem biztosítanak túl jó reflexiót csökkentést.Ezért hatékonyabb a többrétegű bevonat, valamint a rétegkomplexumok használata. A jobb eredmény elérése érdekében általában négy rétegű bevonatot visznek a lencsékre. Ekkor a reflexió érteke 4,3%-ról 1,2%-ra (egy réteg) és 0,2% (négy réteg) alá is mehet.Az AR réteg színe függ a felgőzőlt rétegek számától. Lehet kékes-lilás ez általában egy réteg, lehet zöldes ez a több rétegű AR, rétegkomplexum esetén arany színű a reflexió.

Annál jobb a csillogás csökkentése, minél nagyobb a lencse törésmutatója. Nagyon fontos még, hogy a réteg “n” annyi legyen, mint az üveg “n” -jának négyzetgyöke.